Kihalt a város, csak egy-egy szürke alak siet el mellettem a járdán. Átfúj a kabátomon a hideg októberi szél, kicsit feljebb húzom a cipzáram. Minden nyugodt, csak egy megtépázott tescos szatyor táncol vidáman a járda fölött, fittyet hányva a melankóliára.
Tőlem balra sóhajt egyet a tízemeletes, elnyűtt linóleum és kolbászos tojásrántotta szagának keverékét lehelve a nyirkos utcára.
Elkezd szemerkélni az eső, és én még mindig itt vagyok..
Nyakunkon a fesztiválszezon, olyannyira, hogy én holnap már megyek is Fishingre. Kezdő fesztiválozók, illetve a saját magam segítségére (mindig otthon hagyok valamit) összeírtam egy listát, arról, hogy miket érdemes magatokkal vinnetek, ha egy ilyen kalandra készültök. Lássuk.
Nagyon hamar be kellett látnom, hogy az élménybeszámolóm alapkoncepciója halva született, egyszerűen, abból az okból, hogy senki sem emlékszik arra mikor mi történt,(többen arra sem, hogy egyáltalán mi történt) így pedig vajmi kevés esélyem van napokba szedve tematikusan elmesélni a kalandjainkat. Ezért, hát marad, az eddig jól bevált írom, ami eszembe jut módszer, de még így is nagy kihívás minden mozzanatot belefűznöm az elbeszélésembe.
-Tsőő Bálint! Megvan már a jegyed??!
-Áh majd csak jövő héten veszem meg.
-Háhá én már beszereztem az enyémet!!
Szerencsére ez egy olyan történet, ami jelenleg is tart, és remélem, még nagyon sokáig elmondhatom ezt:
PERSZEHOGYMEGYÜNKIDÉNISFISHINGRE!!!!
Bezony..
Újult erővel belekezdtem a blogolásba, oly egyszerű oknál fogva, hogy hiányzott az írás.
Amint látjátok változott a design(még finomodni fog), de nem csak az, a tartalom is kicsit másabb lesz. A hárdkkór partizós történetek mellett sok más téma is helyet fog kapni, de majd úgyis meglátjátok!
Nemsokára Jelentkezem!
Addig is egy ideillő zene:
Hosszú idő után most újból írnom kellett, őszintén megvallva eddig nem éreztem késztetést, hogy folytassam ezt a blogot, nem történt velem mostanában semmi említésre méltó, laposak voltak az estéim az utóbbi időben, mindenesetre tegnap egy olyan epikus bulink volt, ami tényleg a hihetetlen határát súrolja. Nem is akarom, tovább húzni az időt vágjunk bele:
Immáron egy hete Komlón vagyok, de a végén a Kerekesnek lesz igaza, és ebből a rövid itt töltött időből tulajdonképpen egy napot nem fogok tudni összerakni. Sebtében írom ezeket a sorokat is, mindjárt itt a Nativ és megyünk felvenni. Amúgy elég sok mindent szerettem volna csinálni ez alatt a hét alatt és ezeket nagyrészt meg is valósítottam. Voltam a Zrínyiben, ütköztem a Nativékkal, Mírával, Zolival, voltam a Gáboréknál, Pécsen, ittam a Macival, a Luluval és még fel is vettem egy teljesen élő zenét a Tomiékkal. Egyedül egy fontos teázás maradt ki…
Életem egy új szakaszába léptem, amikor felköltöztem Pestre. Pontosan egy hete lakom itt, és tegnap már egy állásinterjún is túl voltam, szerintem jól sikerült, sőt csütörtökre is behívtak egyre, szóval több itt a lehetőség, mint Baranyában. Persze már most hiányzik Komló, az emberek a város, de visszajönni sajnos eszem ágában nincsen. Olyan Budapest mintha mindig szombat lenne, nem áll meg az élet egyik nap sem mindig vannak programok, nyitva boltok, teljesen más mint amiben eddig éltem.
Túúlvagyunk egy igencsak tartalmas őszi szüneten, amiről sajnos nem volt időm mesélni… De hát ilyen ez. Viszont most írok és szombat van. Egy rettenetesen hosszú, fárasztó pénteket tudhatok magam mögött. Tulajdonképpen ez az egy nap kábé háromnak tűnt. Csak azt a rengeteg sétát hagytam volna ki belőle szívesen. Na de kezdjük az elején.
Végre hazajött a Cett, kaptunk is az alkalmon, hogy ismét van stúdió komlón és fel is vettünk egy olyan számot, ami teljesen illik a blog profiljához, sőőt akár lehetne is az ars poeticánk. Én (BENce) Nativ és Aer készítettük. Csekk! DrakulaGe#@!
Teljesen fel vagyok, pörögve péntek van, süt a nap, irreálisan sokat aludtam, csináltak velünk egy interjút, holnap stúdiózunk mondhatni minden zsíír. Ma van az őszi szünet első napja, szerintem ez a sulisok hangulatát is egészen feldobja, szóóval bárhogyan is nézzük szerintem egy vidám este előtt állunk. A mai nap apropója mégsem annyira vidám, megy vissza a Kerék Német országba, ezen okból lesz a party (persze ha nem menne senki sehová, akkor is találnánk indokot az ivásra, ez már csak ilyen), de hát jön még vissza a Tomi illetve más is megy még el, nincs okunk a szomorkodásra. Ha végre még ebben az életben sikerül felköltöznöm Pestre én sem hagyom végérvényesen itt a jó öreg Komlót, biztos vagyok benne, hogy időnként vissza fogunk járni akár Kispál kertekbe akár a Zrínyibe szétesni egy kicsit. Na de elég az elmélkedésből össze kéne szednem magam lassan itt a Natív.
Nehéz úgy írni egy estéről, hogy három dologra emlékszel belőle, az elejére, a Matyó táncára, és a végére. Most mégis meg kell próbálnom összekapargatnom valami használhatót, hiszen ilyen könnyen nem adhatom fel a blog írást.
Szürke októberi délután. Kinézek az ablakon, rátámaszkodom a meleg radiátorra. Kint szürke, nyirkos az idő. Hallom, ahogy fől a kv. Elég reménytelen a helyzetem, mindenki Pécsen lesz Robotrockon. Nekem se kedvem se kessem. Most kajak maradjak itthon pénteken? Hátafaszt! Inkább ráírok a Kerékre.
Volt már olyan veletek, hogy egy jobban sikerült péntek este után úgy keltetek, hogy „ ÚÚRISTEN EZ MEG MI A FAOM VOLT??!”. Aki tudja, miről beszélek képzeletben tegye fel a kezét! Áháá szóóval te váágod! Hümm és te pedig nem.. Tök mindegy, aki élt már át hasonlót mostanra sejtheti, hogy nagyjából miről is fog szólni ez a blog, aki pedig nem annak is hamarosan kiderül.
„Bence veletek tényleg megtörténik mind az amit kiírsz fészbukra?” Hát igen, mostanában valahogy furcsán jönnek össze a partyzások. Mostanában?! Mindig is voltak különös kalandjaink, de valahogy az elmúlt bő egy évben csak azok vannak. Ez adta az indíttatást, hogy dokumentáljuk őket. Nem szeretnénk kamu történeteket írni, vagy máshonnan átvett dolgokat postolni. Ez a kis napló rólunk fog szólni, tapasztalatokról, élménybeszámolókról, túlélési technikákról. Természetesen szűk baráti körünk tagjai is óhatatlanul fel fognak tűnni benne. Innen üzenem nekik, hogy remélem nem para.. Alapvetően vidám storyzós vicces bejegyzéseket olvashattok majd, de persze az élethez hozzátartoznak a könnyek is, szóval ha kidobnak a krimóból mert hatalmas szerelmi bánatunk során söralátéttel dobáltuk egymást és bárkit, azt is talán megosztjuk veletek, bár ez még koránt sem biztos.
Remélem nagyjából körvonalazódott bennetek, hogy mi is lesz ez. Ha érdekel, tartsatok velünk! Pénteken első parti uccu neki!!
Bence
